Csoportkép Kertimag
  • Termékeink:

Kertimag termékeink


NÉHÁNY SZÓ A KERTÉSZKEDÉS HASZNÁRÓL ÉS A KONYHAKERT KIALAKÍTÁSÁRÓL

A kertészkedés amellett, hogy segíti testünk szellemi és fizikai harmóniájának megőrzését, összetett ismereteket is igényel. Fő célja a család egészséges életmódjának kialakítása. A vegyszermentes, friss zöldségek előállítása nem csak anyagi hasznot jelent a családnak, hanem fontos szerepet játszik a természetközeli életmód kialakításában. A kertész részese a körülette lévő növény- és állat életközösségnek, ezért beavatkozásait, céljainak megfelelő változtatásait csak felelősségteljesen végezheti.

Elhelyezkedése:
ideális egy délre néző, a háztól nem túl messzire fekvő terület. Továbbá figyelembe kell venni a talajviszonyokat. A tartósan nedves talaj ugyanúgy kedvezőtlenül ültethető be, mint a túlzottan homokos, kavicsos, vagy netán építési munkálatok során tömörré vált talajok.

Mérete:
a konyhakert díszítő funkciója mellett az étlapot is gazdagítja. Egyes hobbikertészek már-már az önellátásra törekednek, de ehhez személyenként 80-90 m2 területre lenne szükség. Ha kevesebb területtel rendelkezünk, praktikus a magaságyás készítése.

Tipp:
magaságyás kialakításához: készítsünk egy fa keretet, melynek impregnált részét mélyen a földbe engedjük. A keretet fából, de különböző falazó anyagból is készíthetjük. A kész vázat hordjuk meg 30 cm magasságig fanyesedékkel, ággal a szellőzés érdekében. Erre helyezzünk komposztot, vagy konyhai hulladékot, istállótrágyát, majd kerti földet és komposztföldet 25-30 cm magasan. Az előkészítést ősszel végezzük, hogy kora tavasszal mielőbb ültethessünk az ágyásba. A talajban lezajló bomlási folyamatok megemelik az ágyás hőmérsékletét, ezért korán veteményezhetünk.

A Jiffi termékekkel gyerekjáték a palántanevelés

gyerekjáték a palántanevelés A budaörsi Vitamini óvoda, a kis csemetéket is bevonva a munkálatokba saját friss zöldséget termeszt a kis kertjében. Az óvónők és a gyerekek is nagy lelkesedéssel készülődnek a veteményezésre. Márciusban itt az ideje a vetésnek, hogy májusra megfelelő méretű paradicsom, paprika és tojásgyümölcs palántákat tudjanak kiültetni. Korai termesztésre alkalmas fajtákat javasoltunk számukra, mint például a Zömök paradicsom, Aranyeső, Fehérözön paprika, Violetta lunga padlizsán.
A palántaneveléshez Jiffy termékeket használnak, mivel a tőzegcserép és a tőzegpogácsa tiszta, kényelmes, könnyen kezelhető. A gyakorlatban is megtapasztalhatták, hogy valóban gyerekjáték a palántanevelés Jiffy termékekkel.

VETÉS: a Jiffy-7 tőzegpogácsa víz hozzáadásával hétszeresére növekszik. Külső részén egy lebomló anyagból készült háló található, ez biztosítja a stabil henger formát.
1. A Jiffy-7 tőzegpogácsa beáztatás után, amikor elérte végleges méretét mehet egyből a palántanevelő tálcába, nem kell hozzá külön cserép.
2. A széleken óvatosan kihúzzuk a hálót, kis pálcikával fellazítjuk a tőzeg tetejét és 2-3 szem magot vetünk bele, majd betakarjuk (a pálcikával belenyomkodva a magokat a tőzegbe).
3. Fontos, hogy kelésig tartsuk lefedve a vetést és csak akkor öntözzük, ha a tőzeg színe világos barnára változik.

KELÉS: a vetőmagoknak nem szükséges napfény a kelésig, annál inkább meleg. Fajtól függően 15-28 °C az optimális csírázási hőmérséklet. A paradicsomnak elegendő a 15 °C, a paprika és a tojásgyümölcs 28-30°C-ot igényel a csírázáshoz.

ÁPOLÁS: amint az első csíranövények megjelennek a palántanevelő tálca fedelét fordítsuk el, majd amikor a kelés befejeződött távolítsuk el a fedelet és tegyük a tálcát napsütötte helyre. Kerüljük a túlöntözést, csak akkor adjunk vizet a tőzegpogácsákra, amikor színük világosbarna lesz. A tőzegpogácsában kikelt 2-3 palántából csak egyet, a legerősebbet hagyjuk meg, a gyengébbeket csípjük ki. Kiültetés előtt eddzük meg a palántákat, vagyis fokozatosan helyezzük ki a szabadba, előbb félárnyékos helyre, majd lassan a teljes napsütésre. Éjszakára mindig vigyük be a palántanevelő tálcákat.
Az egészséges palánta szép sötétzöld színű, szára erős, nincs felnyurgulva.

KIÜLTETÉS: a májusi fagyok elmúltával kikerülhetnek végleges helyükre a palánták. A paprikának, paradicsomnak, padlizsánnak a kert legnaposabb helyén készítsünk ágyást. A növények legalább 30-40 x 40-50 cm térállást igényelnek, fajtól és fajtától függően. A kijelölt tövek helyén kapával készítsünk kis gödröt, nagyon meghálálják a növények, ha tövenként 1-2 kg komposztot teszünk a mélyedésbe. Az így előkészített mélyedéseket locsoljuk meg, majd helyezzük bele a Jiffy tőzegcserepes palántát, (a hálót nem kell eltávolítani a gyökerek azt könnyen átszövik) és takarjuk be földdel.

Fontos: ültetéskor a tőzegcserepek széle 1-2 cm-rel mélyebbre kerüljön a földbe, semmiképp ne maradjon a föld felszínén.

ZÖLDSÉGNÖVÉNYEINK TERMESZTÉSE ÉS TÁRSÍTÁSA

A sokféle zöldségnövényünk termesztése történhet:
- helybevetéssel: borsó, retek, saláta, sárgarépa, cékla, spenót, ezek kevésbé igényes zöldségfélék és rövid a tenyészidejük,
- palántaneveléssel: paradicsom, paprika, dinnye, uborka, tojásgyümölcsmelegigényes és hosszú tenyészidejű zöldségfélék,
- vegetatív úton: dughagyma, fokhagyma, rebarbara (tőosztással).

A vetés mélységét befolyásolja:
a vetőmag mérete és a talaj minősége, vízellátottsága. Az általánosan ajánlott értéknél a hideg, cserepesedésre hajlamos agyagtalajokon sekélyebbre vessünk, laza talajon a kiszáradás elkerülése végett ajánlatos mélyebbre vetni. A vetést követően apró magvaknál (hagyma, sárgarépa, petrezselyem) tömörítsünk, mivel öntözéskor a magok elmozdulhatnak. A palántákat ugyanarra a mélységre kell ültetni, mint ahogyan az előnevelésük során álltak. Ez alól csak a paradicsom kivétel, azt ültethetjük sokkal mélyebbre, mivel szárából oldalgyökereket fejleszt.

Magvetés céljára legalkalmasabb az alacsony tápanyagtartalmú, steril, rostált tőzeg és az agyagmentes homok keveréke. Régen a sterilitást úgy biztosították, hogy a palántanevelésre szánt földet sütőben átforrósították. A túltrágyázott talajkeverék veszélyes a palántákra, mivel kiégeti a fiatal csíranövényeket. Ügyelni kell, hogy a szaporító, nevelő edények is sterilek legyenek. A palántanevelés során gyakran felléphet a palántadőlés, a palántavész. A betegséget gombák (Rhizoctonia solani, Pythium debaryum) okozzák, és a fertőzés forrása a talaj.

Honnan jönnek a gyomnövények?
Ássunk fel a kertünkben egy kis földdarabot és meglátjuk, hogy néhány napon belül gyomnövények lepik el a felszínét. Hogyan kerültek oda? Sok téves hiedelemmel ellentétben nem a vetőmag tasakból! Minden termőtalaj több ezer gyomnövény maggal van tele. Egy köbméter termő talajban 800 ezer - 1,5 millió gyommag található. Ezeket lehet, hogy a szél vitte oda, vagy a korábban virágzó és magjukat kihullató gyomnövények hagyták maguk után, vagy éppen a madarak révén kerültek oda. A gyomnövények magjai általában aprók, és így kevés tápanyag tartalékkal szolgálnak a csíráiknak. Legtöbbjüknek a talajfelszínhez egészen közel kell lenniük, hogy a magoncoknak esélyük legyen a kikelésre. A mélyre került gyommagok 30 évig is megőrzik életképességüket, és alvó állapotban arra várnak, hogy a felszínre kerülve kicsírázhassanak. Ezért fordul elő, hogy mélyebb ásás után, vagy máshonnan odahordott termőföldből nem a korábban megszokott gyomnövények kelnek ki.

Fontos:
a kertünkben lévő gyomnövényeket még az előtt pusztítsuk el, mielőtt magjaikat megérlelhetnék. A komposztban a gyomnövény elpusztul, de a beérett gyommagok szívósabbak és csak magasabb hőmérsékleten pusztulnak el.

Helyes komposztálás:
Legalább kétszer forgassuk át a komposztot, hogy a külső részek is bekerüljenek a magasabb hőmérsékletű rétegbe. Az első átforgatás után a komposzthoz ne keverjünk friss anyagot! A kertben ezért az új hulladékot új halomba kell gyűjteni. Átforgatás után a felszaporodott mikroroganizmusok lebontják a könnyebben bomló szerves anyagokat, a hőmérséklet elérheti a 70-75°C-ot is. Ennek köszönhetően az esetlegesen bekerült gyommagvak is elvesztik csíraképességüket. Szükség szerint öntözzük is meg a komposztot. A bontó baktériumok a levegő mellett a 40-60%-os nedvességtartalmat kedvelik. Időtartama 4-8 hónap.

Akkor végeztünk jó munkát, ha komposztunk nem büdösödik, a végtermék barna, morzsás szerkezetű, illata a tavaszi földére emlékeztet.

Jó és rossz szomszédok a kertekben
A vetésforgót tartsuk be a zöldségeskertünkben is, melynek lényege, hogy ne kerüljön azonos családból származó, vagy azonos tápanyagigényű növény egymás után ugyanarra a területre. Például arra a területre, ahol paradicsom vagy paprika volt, ne ültessünk a következő évben tojásgyümölcsöt.

Nekedvezőtlen
OKkedvező
semleges
Bazsalikom
Kapor
Petrezselyem
Rukkola
Retek
Metélőhagyma
Gumóskömény
Uborka
Sárgarépa
Cékla
Madársaláta
Zeller
Spenót
Bab
Borsó
Tök
Saláta
Paradicsom
Cukkini
BazsalikomOKOKOKOKOKOK
KaporOKOKOK
PetrezselyemOKOKNeOK
RukkolaNeOKOKNeNeOK
RetekOKNeNeOKOKOKOKOKOKOKOK
MetélőhagymaOKOKOKOKOKOK
GumósköményOKOKOKNeNeNe
UborkaOKNeOKOKOKOKNe
SárgarépaOKOKOKOKNeNeOKOKOKOK
CéklaOKNeNeOKOKOKNe
MadársalátaOKOK
ZellerOKOKNeOK
SpenótNeOKOKOK
BabOKOKOKOKNeOKNeOKNeOKOKOKOK
BorsóOKNeOKOKOKOKOKOKOKNeOKNeOK
TökOKOKOKOK
SalátaOKNeOKOKNeOKOKOKNeOKOKOKOK
ParadicsomOKOKOKNeNeOKNeOKOKOKNeOKOK
CukkiniOKOKOKOKOKOK

Keresés
Kosár tartalma
A kosár üres.


Látogató számláló
0001102525

Jelenleg 1 látogató van itt
Szívesen olvasnánk az áruházunkról a véleményét, kérdésére válaszolunk, kérjük írjon nekünk